Tudástár
Kell-e szochót fizetni a lakáskiadás után?
A kérdés azért él tovább, mert 2018 előtt tényleg volt egy 14 százalékos teher az évi egymillió forint feletti bérbeadás-jövedelmen. Ma nincs. De van egy eset, amikor a bérbeadásod mégis megjelenik a szocho-számításban — csak nem úgy, ahogy tartasz tőle.
- Frissítve
- Olvasási idő
- 3 perc
Nem kell. A magánszemély ingatlan-bérbeadásából származó jövedelem után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni — ezt a Szocho tv. mondja ki nevesítve, és a NAV információs füzete is külön kiemeli.
Ha tehát lakást adsz ki hosszú távra, a 15 százalékos személyi jövedelemadó az egyetlen közteher a jövedelmeden. Nincs mellette 13 százalék szocho, nincs nyugdíjjárulék, nincs egészségbiztosítási járulék.
Hosszú távú lakásbérbeadásnál a jövedelem 15 százaléka az szja, és ezzel a közterhek listája véget is ér. A szocho-mentesség független attól, hány lakást adsz ki és mennyi a jövedelmed.
Miért kérdezi ezt mégis mindenki
Mert 2018 előtt igaz volt az ellenkezője. Aki akkoriban tájékozódott, azt olvasta, hogy a bérbeadásból származó jövedelem évi egymillió forint feletti része után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. Ez a szabály 2018. január 1-jével megszűnt, az eho pedig azóta beolvadt a szociális hozzájárulási adóba.
A régi cikkek viszont nem tűntek el az internetről. Egy 2016-os blogbejegyzés ma is ott van a találatok között, és pontosan azt a 14 százalékot ígéri, ami nyolc éve nem létezik.
Mit jelentett a különbség — 250 000 Ft havi lakbér, 10%-os módszer
- Jövedelem (a bevétel 90 százaléka)3 000 000 Ft éves bevételből
- 2 700 000 Ft
- Szja, 15%
- 405 000 Ft
- A régi eho, 14% az 1 millió feletti részen2018 előtt — ma nem létezik
- 238 000 Ft
- Ennyivel fizetsz ma kevesebbet
- 238 000 Ft
Ahol a bérbeadásod mégis megjelenik: a felső határ
Egy helyen mégis találkozol a bérbeadással a szocho-számításban, és ez a legkevésbé ismert része a szabálynak.
A szociális hozzájárulási adónak van felső határa: bizonyos jövedelmeknél — jellemzően osztaléknál, vállalkozásból kivont jövedelemnél, árfolyamnyereségnél — csak addig kell szochót fizetni, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelmeid és ezek együtt el nem érik a törvényben meghatározott korlátot.
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része. Ezért akkor is figyelembe vehető ennek a felső határnak a számításánál, ha maga a bérbeadás mentes a szocho alól.
A bérbeadásod nem növeli a szochódat. Éppen ellenkezőleg: ha van osztalékod vagy árfolyamnyereséged, a bérbeadás jövedelme segít előbb elérni a felső határt — onnantól azok után sem kell szochót fizetni.
Ez tehát nem teher, hanem a javadra szolgáló szabály. Akinek a bérbeadás mellett osztalékjövedelme is van, annak érdemes átnéznie a könyvelőjével: lehet, hogy a szocho-plafont a bérbeadás jövedelmével együtt korábban éri el, mint gondolta.
Két eset, ahol viszont van szocho
A mentesség a hosszú távú bérbeadásra vonatkozik. Két szomszédos tevékenységnél más a helyzet:
Szálláshely-szolgáltatás, fizetővendéglátás (Airbnb és társai). Ez nem bérbeadás, hanem szolgáltatás: takarítással, vendégfogadással, rövid tartózkodással. A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátónál a jövedelem 13 százalékát szociális hozzájárulási adóként is meg kell fizetni, mert e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül biztosítottnak. Ráadásul idegenforgalmi adó is jár hozzá. A rövid távú kiadásnak külön szabályrendszere van — érdemes a saját cikkét elolvasni.
Egyéni vállalkozóként végzett bérbeadás. Ha a bérbeadást egyéni vállalkozói minőségben végzed, már nem a magánszemélyekre vonatkozó szabályok érvényesek rád, hanem az egyéni vállalkozókra előírt járulék- és szocho-szabályok.
Amit ehelyett érdemes figyelni
Ha a szocho miatt aggódtál, jó hír, hogy nincs vele dolgod. A bérbeadásnál a valódi buktató máshol van: az adóelőleg. Magánszemély bérlő esetén ugyanis neked magadnak kell negyedévente megfizetned az adóelőleget, a negyedévet követő hónap 12. napjáig — erről a legtöbben csak az első NAV-levélből értesülnek.
Nézd meg, melyik negyedévben mennyit kell fizetned
A lényeg
A hosszú távú lakásbérbeadáson egyetlen közteher van: a jövedelem 15 százaléka szja. Szocho nincs, járulék nincs, és 2018 óta eho sincs. Ha valahol mégis 14 százalékot olvasol, nézd meg a cikk dátumát — nem a szabályt olvasod, hanem egy régi cikket.
Források
- NAV 10. számú információs füzet — Ingatlan bérbeadásának és egyéb hasznosításának adózása (közzétéve: 2026. 02. 03.), I/4.2. pont · ellenőrizve 2026. augusztus 16.
- Szocho tv. (2018. évi LII. törvény) 5. § (2) bekezdés h) pont — az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem mentessége · ellenőrizve 2026. augusztus 16.
- Szocho tv. (2018. évi LII. törvény) 1. § (1) bekezdés — az adófizetési felső határ szabálya · ellenőrizve 2026. augusztus 16.
Az itt szereplő számítások a NAV információs füzete és a hatályos jogszabályok alapján készültek, tájékoztató céllal. Nem minősülnek adótanácsadásnak, és nem helyettesítik a könyvelővel való egyeztetést. A bevallásodért te felelsz.
Ezt év végén sem szeretnéd fejből kiszámolni.
Készül egy alkalmazás, ami év közben vezeti a tételeidet, és május 20. előtt megmondja, melyik sorba mi kerül. Szólunk, amint indul.