Tudástár
A rezsi bevétel-e a bérbeadásnál?
Attól függ, hogyan fizet a bérlő. Ugyanaz a lakás, ugyanaz a pénz — a szerződés szövegén múlik, hogy adózol-e utána. És a kedvezmény szűkebb, mint amilyennek elsőre hangzik.
- Frissítve
- Olvasási idő
- 3 perc
2019 óta él egy kedvező szabály: nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja — különösen a közüzemi szolgáltatások díja.
Magyarul: ha a bérlő a mérőóra szerinti villany- és gázszámlát fizeti, az nem a te bevételed. Akkor sem, ha rajtad keresztül utalja a szolgáltatónak.
Ez évi több százezer forinttal csökkentheti az adóalapot. A szabálynak viszont pontos feltétele van, és a gyakorlatban a bérleti szerződések többsége nem felel meg neki.
A kulcsszó az „igénybevétellel arányosan". Ha a bérlő a tényleges fogyasztása szerint fizet, a díj kimarad a bevételből. Ha átalányt vagy egyösszegű bérleti díjat fizet, nem marad ki.
Négy eset, négy eredmény
1. A bérlő mérőóra szerint fizet, és te is a tényleges fogyasztás alapján számolsz el a szolgáltatóval. A kedvező szabály alkalmazható: a közüzemi díj nem a bevételed.
2. A bérleti díj fix összeg, ami tartalmazza a rezsit. A szabály nem alkalmazható: az egyösszegű díj teljes egészében bevétel. Nem történik meg ugyanis a szolgáltatás díjának igénybevétellel arányos áthárítása.
3. A bérlővel fix összegű költségtérítésben — átalányban — állapodtok meg. Ugyanaz az eredmény, mint a másodiknál: a költségtérítés bevétel.
4. A bérlő a mérőóra szerinti pontos összeget fizeti neked, de te átalánydíjat fizetsz a közműszolgáltatónak. Ez a legkevésbé ismert eset — és itt sincs mód a kedvező szabály alkalmazására, mert nem a tényleges fogyasztás alapján számolsz el a szolgáltatóval.
Miért nem mindegy
A különbség nem elméleti. A bevétel ugyanis nem csak a tételes elszámolásnál számít: a 10 százalékos költséghányad is a bevétel 90 százalékát adóztatja. Ha a rezsi bevételnek minősül, az adóalapot is növeli — a 10 százalékos módszernél pedig nincs mit szembeállítani vele.
Ugyanaz a lakás, kétféle szerződéssel — 200 000 Ft lakbér, 30 000 Ft havi rezsi
- Mérőóra szerinti elszámolásbevétel: csak a lakbér, 2 400 000 Ft
- 324 000 Ft szja
- Fix díj, rezsivel együttbevétel: 2 760 000 Ft, 10%-os módszerrel
- 372 600 Ft szja
- Különbség, csak a szerződés szövege miatt
- 48 600 Ft
Évi közel ötvenezer forint azon múlik, hogy a szerződés külön kezeli-e a bérleti díjat és a mérőóra szerinti rezsit, vagy egy összegben mondja ki. A lakás ugyanaz, a bérlő ugyanannyit fizet.
Számold ki a saját szerződéseddel, mennyi az adód
Amit a szerződésbe érdemes beleírni
A szabály alkalmazhatósága a tényleges elszámoláson múlik, nem a megnevezésen. Ahhoz, hogy a mérőórás rezsi kimaradjon a bevételből, három dolognak kell teljesülnie:
- a bérleti díj és a közüzemi díj külön tételként szerepeljen, ne egy összegben
- a bérlő a tényleges fogyasztás szerint fizessen, mérőóraállás alapján
- te is a tényleges fogyasztás alapján számolj el a szolgáltatóval — ne átalánydíjas szerződésed legyen náluk
A harmadik pontot a legkönnyebb elnézni, mert nem a bérlővel kötött szerződésen múlik, hanem a sajátodon a közműcéggel.
És a kaució?
A kaució átvételekor nem bevétel: a törvény szerint nem kell bevételként figyelembe venni azt a kapott vagyoni értéket, amelyet vissza kell szolgáltatni. Amíg tehát visszajár, letét jellegű.
Akkor válik bevétellé, ha ténylegesen felhasználod — például károkozás fedezeteként elszámolod, vagy elmaradt bérleti díjba beszámítod. Ilyenkor legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésekor, a bérlővel való elszámoláskor kell önálló tevékenységből származó bevételként figyelembe venni.
A lényeg
A rezsi kezelése nem könyvelési kérdés, hanem szerződéses – a szerződés többi adózási pontjával együtt érdemes átnézni. Ha a lakást most adod ki, a szerződés megfogalmazása egy tollvonással eldönti, hogy évekig fizetsz-e adót olyan pénz után, ami sosem volt a tiéd — csak átfolyt rajtad a szolgáltatóhoz.
Források
- NAV 10. számú információs füzet — Ingatlan bérbeadásának és egyéb hasznosításának adózása (közzétéve: 2026. 02. 03.), 2. pont és Gyakori kérdések 14., 19–21. · ellenőrizve 2026. augusztus 14.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 7. § (1) c) pont — a visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott vagyoni érték · ellenőrizve 2026. augusztus 14.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 17. § (3a) bekezdés · ellenőrizve 2026. augusztus 14.
Az itt szereplő számítások a NAV információs füzete és a hatályos jogszabályok alapján készültek, tájékoztató céllal. Nem minősülnek adótanácsadásnak, és nem helyettesítik a könyvelővel való egyeztetést. A bevallásodért te felelsz.